Oroszország Ukrajna megtámadása után olyan szankciókban részesült a nyugati világ által, ami megnehezíti számukra az IT iparáguk fejlesztését, hiszen nem férnek hozzá a modern IT megoldásokhoz. Ez ellen a leghatékonyabban úgy tudnak védekezni, hogy a gyártást minden szempontból saját kézbe veszik, de komoly akadály, hogy Oroszország nem rendelkezett eddig saját litográfiai berendezéssel.

Vaszilij Spak, az Orosz Föderáció ipari és kereskedelmi miniszterhelyettese nemrég azt jelentette be a TASZSZ hírügynökségnek, hogy elkészítették az első ilyen fejlesztésüket, amely 350 nm-es chipek gyártását teszi lehetővé. Ez azt is jelenti, hogy Oroszország a nyugati világhoz viszonyítva nagyjából 30 év lemaradásban van, de a körülményeket tekintve már az is előny számukra, hogy egyáltalán teljesen önálló chipgyártásra is képesek lesznek.

A bejelentés szerint zelenográdi gyártosor részeként tesztelik az új berendezést, amelyen valószínűleg autóipari, energetikai és telekommunikációs célokra fejlesztett lapkák készülnek majd. Egyébként az alkalmazott technológia még Oroszországon belül is elavultnak számít, hiszen már vannak modernebb, akár 90 nm-es gyártósoraik is, de azok részben nyugati technológiát használnak.

A szóban forgó ország aktuális lehetőségeihez mérten egyébként a 350 nm-es eljárás használata kifejezetten hízelgő, bár lesznek egyéb, konkrétan munkaerővel, illetve nyersanyaggal kapcsolatos problémák is, amelyeket nehéz lesz majd kezelni. Itt megjegyzendő, hogy a háború előtt Oroszország még 14 nm-es eljárás bevezetéséről dolgozott ki tervet, amelyet 2030-ra abszolváltak volna, de ez a nyugati technológiák nélkül elérhetetlenné vált.

Az új modellek több tekintetben is előrelépést hoznak előző generációs társaikhoz képest, közben pedig a ZEN 3 alapú kínálat is frissült, hiszen RYZEN 5000 XT sorozatú processzorok érkeztek.

Bejelentették, július folyamán megérkeznek a boltok polcaira a RYZEN 9000-es széria képviselői, amelyek természetesen a ZEN 5 architektúra köré épülnek és Socket AM5-ös processzorfoglalatba illeszkednek. A kezdeti felhozatalban összesen négyféle modell foglal helyet, a RYZEN 9 9950X, a RYZEN 9 9900X, a RYZEN 7 9700X, illetve a RYZEN 5 9600X. Ezek a termékek magszám terén ugyanazt kínálják, mint előző generációs társaik, viszont teljesítmény és energiahatékonyság terén sokkal jobbak az egyes példányok, ami részben a ZEN 5 architektúra módosításainak, részben pedig a TSMC 4 nm-es gyártástechnológiájára történő átállásnak köszönhető.

Az új processzorok az AMD szerint több területen is jókora előrelépést hoznak ZEN 4 alapú társaikhoz képest, ezt a gyártói tesztek is alátámasztják, ezeket viszont érdemes távolságtartóan kezelni. Alapok terén a TSMC 4 nm-es osztályú, talán az N4P gyártástechnológiával lehet dolgunk, ezt hivatalosan egyelőre nem erősítette meg az AMD. Az biztos, hogy az N5 node-hoz képest az N4P jelentős előrelépést hoz, hiszen 11%-kal magasabb teljesítményt, 6%-kal magasabb tranzisztorsűrűséget, illetve 22%-kal magasabb energiahatékonyságot kínálhat. További fontos adalék, hogy az N4P alkalmazásához 6%-kal kevesebb maszkot kell használni a chip elkészítéséhez, ami növeli a költséghatékonyságot, hála annak, hogy az EUV alapú rétegekből itt több áll rendelkezésre. Az sem mindegy, hogy az N4P lényegében az 5 nm-es osztályú gyártástechnológiák táborát erősíti, azaz van némi átjárás a korább és az új gyártástechnológia között, ami gyorsabb fejlesztést tesz lehetővé.

Az alapokat adó CCD lényegében ugyanúgy épül fel, mint az aktuális modelleké, vagyis maximum 8 darab processzormagot lehet munkára fogni, ezek pedig egy nagy központi megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz kapcsolódnak, ami 32 MB-os kapacitással bír. A chiplet persze itt már N4P gyártástechnológiával készülhet, miközben a cIOD továbbra is 6 nm-es csíkszélességre támaszkodhat és hasonló funkcionalitást kínál.

A gyorsulás részben annak köszönhető, hogy az elsőszintű és a másodszintű gyorsítótárak között (L1 és L2) duplájára növelték az adatátviteli sávszélességet, valamint az L1 Cache és az FPU között is ugyanez a helyzet, így összességében csökkent a késleltetés, ami nagyon pozitívan hat a játékok alatt elérhető teljesítményre. Javult az elágazásbecslés pontossága és késleltetése is, ami hatékonyabb futószalag-kihasználást eredményez, ez pedig a teljesítményre is jótékonyan hat. A Front End részlegen az utasítások számára rendelkezésre álló sávszélesség szintén duplázódott, ami kiválóan passzol a fentebb említett előrelépéshez, már ami a teljesítményt illeti.

Az AVX-512 támogatás szintén segít a teljesítmény növelésében, csak úgy, ahogy a VNNI támogatás is, ami az AI-hoz kapcsolódó feladatok esetén fontos. Összességében több területen is változást eszközöltek, mélyelemzésre alkalmas adagok azonban majd csak később érkezhetnek, most még sok a homályos részlet. Az persze nem titok, hogy az IHS is fejlődött, így az hatékonyabban vezeti el a lapkák által termelt hőt, ez pedig érezhető előnyt jelenthet teljesítmény terén.

Az AMD új processzorai közül a RYZEN 9 9950X képviseli a csúcsot, ami a RYZEN 9 7950X helyére érkezik a piacon, ám ugyanazt az alapvető felépítést viszi tovább. A 16 processzormag és a 32 szál ezúttal is alapértelmezett, valamint kapunk még 80 MB-nyi másodszintű és megosztott harmadszintű gyorsítótárat is, míg a TDP 170 W lesz, ahogy eddig is. A boost órajel 5,7 GHZ-en tetőzik, a magórajelet azonban 200 MHz-cel csökkentették az említett elődhöz képest. A vállalatnak nem lesz könnyű dolga, mert most még csak a Core i9 14900K-val szemben mérhetik össze az újdonságot, de később az Arrow Lake processzorok jelentik majd az igazi konkurenciát, amelyek szintén érkeznek idén.

A következő a sorban a RYZEN 9 9900X, amelynél már jelentős csökkenés látszik TDP keret terén, és ez a trend a többi három modellnél is fennáll. Ebben az esetben a 170 W-os TDP keretet 120 W-ra mérsékelték, a 12 magból és a 24 szálból álló felépítés azonban megmaradt. Az L2 és az L3 Cache kombinált kapacitása 76 MB, míg a maximális boost órajel 5,6 GHz-es értéket képvisel. Az alacsonyabb TDP kerethez hozzájárul az a tény, hogy a magórajel 300 MHz-cel csökkent, ám tuningra továbbra is van mód, ha szükséges.

A RYZEN 7 9700X a 8 magból és 16 szálból álló felépítést viszi tovább, amihez 40 MB-nyi kombinált cache kapacitás társul. Itt a maximális boost órajel 5,5 GHz-re nőtt, azaz 100 MHz-es előrelépés látszik, cserébe a magórajelet 700 MHz-cel csökkentették annak érdekében, hogy a TDP keretet masszívan csökkenteni lehessen. A korábbi 105 W helyett itt már csak 65 W van érvényben, ami jókora változás.

A sor végén a RYZEN 5 9600X kullog, ami 6 maggal és 12 szállal érkezik, TDP kerete viszont csak 65 W, vagyis itt is 40 W-os csökkenés ment végbe. A 38 MB-nyi kombinált cache mellett itt 5,4 GHz-es maximális boost órajel áll rendelkezésre, ami 100 MHz-es növekmény az előző generáció azonos szintű tagjához képest, viszont a magórajelet alaposan csökkentették, itt 800 MHz-es hátrány látszik.

Az új processzorok a csökkentett TDP és a csökkentett órajel ellenére is gyorsabbak, mint előző generációs tagjaik, azaz energiahatékonyság terén is sokkal jobban szerepelnek. Ezzel kapcsolatban egyelőre még csak gyártói mérések eredményei állnak rendeklezésre, de ezekből már most látszik, hogy szép teljesítménynövekedés jött össze. A csúcsok csúcsán a RYZEN 9 9950X és a Core i9-14900K közötti versenyben a RYZEN 9 9950X a nyerő, ugyanis játékok alatt 4-23% közötti, produktivitással kapcsolatos alkalmazások esetén pedig 7-56% közötti előnyt tudhat magáénak. Ez azt jelenti, hogy átlagban 11%-os előny látszik a játékok és 21%-os a produktivitással kapcsolatos alkalmazások alatt, ami nem hangzik rosszul.

Az AMD szerint a generációk közötti IPC növekedés 16%, vagyis ennyivel gyorsabb azonos órajelen a ZEN 5 a ZEN 4-hez képest. A ZEN 4 és a ZEN 3 közötti különbség 13% volt papíron, vagyis ezúttal nagyobb gyorsulás jött össze. Az AMD érdekes módon azt is megemlíti, hogy a Core i9-14900K-hoz képest a RYZEN 9 9950X 100%-kal nagyobb PCI Express 5.0-s sávszélességet kínál, ha a processzor egyidejűleg egy PCI Express 5.0-s SSD kártyát és egy PCI Express 5.0-s videokártyát is kiszolgál. PCI Express 5.0-s videokártyát egyelőre nem jelentett be az AMD, de azt ígérik, hamarosan erre is sor kerül. Ebből arra számíthatunk, hogy az RDNA 4 alapú termékek immár PCI Express 5.0-s csatolófelületet használnak majd. Hogy a nagyobb adatátviteli sávszélességből ténylegesen mennyit profitál majd a videokártya és az SSD, az majd a tesztekből kiderül.

A vállalat új lapkakészleteket is bemutatott, amelyek az X870 és az X870E nevet viselik. Ezzel együtt a korábbi ígéretet is kitolták, így most már nem 2025+, hanem 2027+ a Socket AM5-ös processzorfoglalat támogatásának időtartama, ami mindenképpen jó hír, és jó eséllyel bőven túllóg majd 2027-en is a processzorfoglalat életciklusa. Az új processzorok igazából a jelenlegi Socket AM5-ös alaplapokkal is gond nélkül használhatóak, de az új verziók az AMD szerint magasabb EXPO tuningot tesznek lehetővé, de hogy ez a gyakorlatban pontosan milyen különbséget jelent, arra majd fény derül.

Az új processzorok egyébként DDR5-5600 MHz-es memória-támogatással érkeznek gyárilag, de tuninggal magasabb órajel is elérhető, a tesztek például DDR5-6000 MHz-es órajelen készültek. Az új lapkakészletekkel kapcsolatban sok még a kérdés, annyi biztosnak tűnik, hogy az összes AMD alaplap USB4 támogatással érkezhet, ám ez a jelek szerint nem a lapkakészletbe integrált vezérlőnek köszönhető, hanem egy külön USB4-es vezérlőnek, ami így a CPU PCIe büdzséjére is hatással lesz. Fontos adalék, hogy az X870E mellett immár az X870 esetében is elérhető lesz a PCI 5.0-s támogatás mind a videokártya, mind pedig az SSD kártya számára, ami mindenképpen jól jön, ha az új generációs videokártyák PCI Express 5.0-s csatolófelülettel érkeznek.

A költséghatékony processzorokat keresők számára az AMD rögtön két új RYZEN 5000 XT sorozatú processzorral is előrukkolt, így összesen 145 processzort és APU egységet támogat a kiforrott platform, ami ráadásul a DDR4-es memóriatámogatás jóvoltából összességében költséghatékonyabb platform állítható össze, mint Socket AM5 esetén.

A ZEN 3 architektúrára támaszkodó újdonságok közül a RYZEN 9 5900XT egy igencsak érdekes változat, ami a RYZEN 9 5900X-hez képest néggyel több processzormagot és nyolccal több szálat kínál, lényegében a RYZEN 9 5950X-hez hasonlít paraméterek terén, ennek megfelelően a teljesítménye is hasonló lehet. A RYZEN 9 5900 XT ugyanúgy 16 maggal és 32 szállal rendelkezik, mint a RYZEN 9 5950X, valamint ugyanúgy 105 W-os TDP-vel, 72 MB-nyi kombinált L2 és L3 gyorsítótárral, illetve 4,8 GHz-es maximális boost órajellel gazdálkodhat. A magórajel 3,7 GHz helyett az újdonság esetében már csak 3,3 GHz-es értéket képvisel majd.

A másik új modell a RZYEN 7 5800XT, ami a RYZEN 7 5800X-hez hasonlóan 8 maggal és 16 szállal érkezik, összesen 36 MB-nyi kombinált L2 és L3 gyorsítótárat kínál, valamit TDP keret terén is marad a 105 W-os érték. Ami előrelépés, az a maximális boost órajel, ott ugyanis 100 MHz-es előnyben van az újdonság, ami 4,8 GHz-es értéket jelent, a 3,8 GHz-es magórajel azonban változatlan maradt. Extra, hogy az új processzor mellé egy Wraith Prism típusú processzorhűtő is kerül, ami mindenképpen vonzóbbá teheti az ajánlatot.

Az új processzorokkal az AMD a Core i7-13700K és a Core i5-13600KF ellen állít alternatívát, ezek a modellek ugyanis még mindig igencsak népszerűek, nem szabad őket figyelmen kívül hagyni. Az új AMD processzorok lényegében hozzák riválisaik teljesítményét, illetve esetenként kicsivel gyorsabbak is náluk, ami mindenképpen jó hír, de az igazán döntő az ár/teljesítmény arány alakulása lesz, arra pedig majd csak később derülhet fény. Ezek a processzorok ugyanúgy júliusban debütálnak kereskedelmi forgalomban, mint ZEN 5 alapú társaik.

Az AMD az aktuális RYZEN Threadripper sorozattal egy igazán különleges, egyedülálló HEDT processzort is bemutatott, amely a RYZEN Threadripper 3990X típusjelzést viseli és elsőként kínál 64 processzormagot a klienspiacon. Az újdonság elsősorban a tartalomgyártóknak, illetve a munkaállomás-felhasználóknak készült, de a benne rejlő potenciál miatt természetesen a tuningosok érdeklődését is felkeltette, hiszen a 64 maggal és a 128 szállal igen impozáns teljesítmény érhető el, főleg, ha még extrém tuningnak is alávetik a terméket.

Ezt tette TSAIK, a neves tuningmester is, aki a szóban forgó processzort egy MSI Creator TRX40-es alaplapban helyezte el, fölé pedig a szokásos párologtató hengert applikálta, amibe folyamatosan locsolta a folyékony nitrogént. Rendszermemóriából ezúttal egyetlen egy modul kapott helyet az alaplapban, amely DDR4-1866 MHz-es órajelen, illetve CL13-13-13-31-es időzítésen ketyegett. A próbálkozások hatására egészen 5548,71 MHz-es órajelig sikerült eljutni, méghozzá úgy, hogy az összes processzormag aktív maradt, valamint az SMT támogatást sem kellett kikapcsolni.

A fenti világrekord persze tiszavirág életű volt, hiszen safedisk is rátette a kezét egy ilyen processzorra, ami az ő esetében egy RoG Zenith II Extreme Alpha alaplapba került. A processzor mellé 32 GB-nyi G.Skill OC World Cup 2019 memóriamodul került, amely ugyan csak DDR4-1600 MHz-es órajelen ketyegett, ám az időzítés igen alacsony, CL11-11-11-22 1T értéket képviselt. A folyékony nitrogénes hűtés hatására a processzort egészen 5573,7 MHz-es órajelig sikerült „húzni”, ami bőven elég volt ahhoz, hogy beálljon az új világrekord: eddig ennél magasabb órajelet senki sem ért még el a Threadripper 3990X esetében.

A RYZEN Threadripper 3990X segítségével egyéb területeken is bejelentkeztek már néhányan az új világrekordokért. Allen „Splave” Glibersuch például egy ASRoc TRX40 Taichi alaplapba szerelte a szóban forgó processzort, majd némi tuningot követően meg is döntötte a GPUPI for CPU – 1B, a GeekBench 3 multi-core, valamint a Cinebench R20 világrekordot is, ehhez pedig sorrendben 5475,43 MHz-es, 5375 MHz-es, illetve 5305,88 MHz-es órajelre volt szükség.

A fentebb említett safedisk sem csak az órajel-világrekordra hajtott, hanem a wPrime 1024m és a Cinebench R15 rekordra is, amelyeket be is állított, méghozzá sorrendben 5125 és 5225 MHz-es órajelek alkalmazásával. Nincs kizárva, hogy a közeljövőben ismét újabb rekorddöntésekre kerül sor, vagyis a fentebb tárgyalt eredmények rövidesen süllyesztőbe kerülhetnek.

Kínai kutatók, köztük Pan Csien-vej híres kvantumfizikus bejelentették, hogy jelentős áttöréshez érkeztek a kvantum-számítástechnika területén, elérve az úgynevezett kvantumfölényt. A kutatócsoport létrehozott egy kvantumszámítógép-prototípust (Csiucsang), amely maximum 76 foton észlelésére volt képes.

A Science című tudományos folyóirat internetes kiadásában ismertetett eredmény szerint Kína mérföldkőhöz ért a kvantum-számítástechnika területén. A kvantumfölény azt jelenti, hogy egy kvantumszámítógép rövid idő alatt végrehajt egy olyan bonyolult feladatot, amelyet egy hagyományos számítógép nem képes belátható időn belül megoldani.

A tanulmányban egy klasszikus szimulációs algoritmust használtak a szakemberek a kvantumfölény elérésének demonstrálására. A prototípus által átlagosan észlelt fotonszám 43 volt.

A Science News című online lap azt írja, az új kínai kvantum-számítógép mindössze 200 másodperc alatt végez el egy olyan műveletet, amely a világ leggyorsabb – nem kvantum – számítógépeinek félmilliárd évükbe telne.

A csúcskategóriába is megérkezett az A2 sebességminősítés.

Másfél évvel az A2 sebességminősítés bejelentése után végre megkezdődött a követelményeit teljesíteni képes microSD memóriakártyák piaci bevezetése. A szabványnak megfelelő kártyák érdekessége, hogy nemcsak a szekvenciális írási és olvasási tempójuk magas, de véletlenszerű írásban és olvasásban is remekelnek, így nem fognak lassan indulni a rájuk másolt alkalmazások. Az első A2-es kártyákat a Sandisk jelentette be a múlt hónap elején, a termékek 64-400 GB közti kapacitásokban váltak elérhetővé.

Most a Lexar is csatlakozott a bulihoz: a vállalat bemutatta az világ első olyan memóriakártyáját, amely 512 GB kapacitású és A2 minősítésű. Sejthetően nem lesz olcsó a napokban piacra kerülő termék, az USA-ban 300 dollár, azaz olyan nettó 85 ezer forint az ajánlott fogyasztói ára.

A memóriakártyák gyártóitól megszokott módon a Lexar sem firtatta a termék nagyon konkrét írási és olvasási sebességeit, de az A2 mellett annyi további minősítéssel aggatta tele (633x, U3, V30, Class 10), hogy alig maradt üres hely a burkolatán.