A csúcskategóriába is megérkezett az A2 sebességminősítés.

Másfél évvel az A2 sebességminősítés bejelentése után végre megkezdődött a követelményeit teljesíteni képes microSD memóriakártyák piaci bevezetése. A szabványnak megfelelő kártyák érdekessége, hogy nemcsak a szekvenciális írási és olvasási tempójuk magas, de véletlenszerű írásban és olvasásban is remekelnek, így nem fognak lassan indulni a rájuk másolt alkalmazások. Az első A2-es kártyákat a Sandisk jelentette be a múlt hónap elején, a termékek 64-400 GB közti kapacitásokban váltak elérhetővé.

Most a Lexar is csatlakozott a bulihoz: a vállalat bemutatta az világ első olyan memóriakártyáját, amely 512 GB kapacitású és A2 minősítésű. Sejthetően nem lesz olcsó a napokban piacra kerülő termék, az USA-ban 300 dollár, azaz olyan nettó 85 ezer forint az ajánlott fogyasztói ára.

A memóriakártyák gyártóitól megszokott módon a Lexar sem firtatta a termék nagyon konkrét írási és olvasási sebességeit, de az A2 mellett annyi további minősítéssel aggatta tele (633x, U3, V30, Class 10), hogy alig maradt üres hely a burkolatán.

Valószínűleg az eddig készült legkisebb PC-t sikerült megalkotnia a kínai Shenzhen Apec Electronics-nak, a mini számítógép ugyanis nem sokkal nagyobb egy átlagos pendrive-nál.
Az x86-os architektúrájú APM-D01 mini PC mindössze 100 x 38 x 9.6 mm méretű és 46 grammot nyom, viszont minden olyan hardverkomponenst sikerült belezsúfolni, ami egy alsókategóriás tabletben is megtalálható: egy négymagos 1.33GHz-es (1.83GHz-ig turbózható) Intel Atom-processzor üzemel benne a Bay Trail-generációból, a 32-bites Z3735F-processzoregység 1 GB RAM memóra mellett 5,3 GB/s-os írás/olvasási sebességet produkál, míg az opcionálisan választható 64-bites Z3735G-változat 2 GB RAM-os memóriát és 10,6 GB/s-ot virít.

A flash tárhelykapacitása 16 GB vagy 32 GB lehet, a csatlakozók között pedig egy micro SD-slotot és két micro USB 2.0 portot találunk, amiből az egyik a hálózati csatlakozóként funkcionál, illetve ott van a HDMI-port, amit egy tévékészülékbevagy monitorba illeszthetünk.

Konnektivitást illetően 802.11b/g/n típusú wifit és Bluetooth 4.0-t is kapott, és bár operációs rendszer alapból nem jár hozzá, más Atom-processzoros gépekhez hasonlóan Windows 8.1, Linux és Android is rátelepíthető. A Chromecast-hoznémileg hasonló, ám annál jóval fejltettebb kiépítésű mini PC egyaránt alkalmasegyszerűbb munkavégzésre és alkalmi játékra.

A pen-drive-ok esetében a 16 Gb-os kapacitású modellek már szinte filléres áron kaphatóak, de lehet bőven ellenpéldákat hozni, itt van mindjárt a Solid Alliance rendhagyó pendrive-jai közül a legújabb design, a  MNEMOSYNE 16 Gb-os USB flash drive.

Rendkívül gyönyörű és érdekes designja van, 100 %-ban alumínium kockából áll, amit Tetris-elemekhez hasonlító részekre kell széthajtogatni, hogy hozzáférhető legyen az USB. Igazi kihívás lehet visszaalakítani az eredeti állapotba, a kirakó funkciója minden bizonnyal új célközönséget is megszólít. Toshi Satoji tervező munkája 7.400 euróba kerül (~ 2 millió Ft) amit valljuk be, nem a mi pénztárcánkra szabtak, így szó szerint értendő, hogy minden rajta tárolt byte aranyat ér.

A TP-Link egysége akár száz kütyüt is kezel egyszerre, és az Űrgolyhókból idézve el-kép-zel-he-tet-len sebességgel.

Amennyiben egy halom olyan dolgunk van otthon, melyek vezeték nélküli hálózaton keresztül kommunikálnak egymással, akkor nem árt, ha mindezt kellő sebességgel teszik, és nem lesz torlódás az információs sztrádán. Több generáció él egy nagy házban? Egy társasház osztaná meg az internetét? Vagy egy jóféle kocsmában, klubban adnánk netet a vendégeknek? Akkor itt egy kiváló megoldás!

A TP-Link Deco M9 Plus már megjelent az Egyesült Királyságban, ahol 125.000 forintnak megfelelő helyi fizetőeszközért adják, cserébe viszont valóban elég jól mozog a pályán, és bőven megfelel az elvárásoknak. A gyártó szerint, ha stratégiailag megfelelő ponton helyezzük el, akkor simán lefed 420 négyzetméternyi területet. Ami további nagy előnye a Deco M9 Plusnak, hogy eleve az okosotthonokra van optimalizálva, ami azt jelenti, hogy simán képes száz eszközt is ellátni, illetve nem csupán a wifivel boldogul, hanem megy neki a ZigBee és a Bluetooth is. Mindezekhez dedikált alkalmazást kapunk, melyben simán alakíthatunk ki többszöri parancsokat, tehát ha éppen Netflixet szeretnénk nézni, akkor megadhatjuk, hogy a sebesség legyen a prioritás, illetve halványodjon el a világítás. 

A fizikai jellemzők terén az útválasztó háromsávos kapcsolattal rendelkezik, ami akár 2134 Mbps sebességet is lehetővé tesz (867 Mbps két 5 GHz-es sávban, valamint 400 Mbps 2,4 GHz-en), minden egységnél nyolc darab belső antennával. A burkolat alatt négymagos Qualcomm processzor dolgozik, és a Smart Connectnek köszönhetően biztosak lehetünk benne, hogy a routerünk mindig a teljesítményre fog koncentrálni, és optimálisan osztja ki a sávokat. A Deco M9 Plus védelemben sem szenved hiányt, hiszen a TP-Link HomeCare részeként szülői felügyeletet, illetve háromévnyi ingyenes vírusvédelmet nyújt. 

Nem volt sima a videokártya rajtja, az NVIDIA nem részletezett okokból kénytelen volt heteket csúsztatni a saját márkanév alatt piacra dobott GeForce RTX 2080 Ti Founders Edition előrendeléseinek a kiszállítását, és egyelőre a gyártópartnerek készletei is rendkívül végesek. Most egy ennél is bosszantóbb a probléma, a jelek szerint szokatlanul magas arányban haláloznak el a papíron 1200 dolláros, de a gyakorlatban inkább 1600 dollárért kapható videokártyák.

A beszámolók alapján nem világos a probléma mérete, de annyi biztos, hogy nagyon sok dühös és hangos vásárló panaszkodik az NVIDIA fórumán: egyesekhez már alapvetően halott állapotban érkezett meg a méregdrága videokártyájuk, mások Kék Halál képernyőkre és grafikai hibákra panaszkodnak, plusz gyakoriak a termékek néhány napnyi használat utáni teljes meghibásodásáról szóló jelentések is.

A tapasztalt problémák okairól még nem érkezett hivatalos tájékoztatás.

Az NVIDIA szerint a látszattal ellentétben nem kimagasló a termékek hibaaránya, csak nagyon hangosak a vásárlók, ami jelen esetben észszerű magyarázatnak tűnik: az RTX 2080 Ti-hoz hasonló luxuscikket csak vastag pénztárcájú techőrültek vesznek, a fórumokon való morgolódás pedig nem áll távol tőlük.

A hibaleírások alapján jelenleg az a népszerű elmélet, hogy az esetek többségében a kártyákon lévő GDDR6 videomemória lehet a hunyó.

Ez már azért sem lenne meglepő, mert a GDDR6 egy teljesen új memóriatípus, a tömeggyártásának kezdeti időszakában különösen sok minőségbiztosítási probléma léphet fel.

A pórul járt vásárlók java specifikusan a GeForce RTX 2080 Ti Founders Editionre panaszkodik, de a megszokott kártyagyártók termékei kapcsán is érkeztek gyászjelentések.