A brit FCA már több akciót is indított az illegális kripto-ATM-ek ellen, és jelenleg is bizonyítékokat elemez a további intézkedésekhez. Közben pedig már Londonban is elkezdték eltakarítani a kripto-ATM-eket, a fogyasztókra leselkedő nagy kockázatok miatt.

A pénzmosás ellenes törvény értelmében a hatóságok mindenféle papír nélkül jelenhetnek meg, figyelhetik meg a tevékenységeket és kérhetnek dokumentumokat, információkat.

A kripto-ATM-ek kriptoeszközök gyors vásárlását vagy pénzzé tételét teszik lehetősévé, de egyetlen ilyen gép üzemeltetője sincs regisztrálva a hatóságnál, vagyis ezzel mind megszegi a helyi pénzmosásellenes törvényeket.

Az FCA régóta hangoztatta, hogy a kriptoeszközök szabályozás nélküli megoldások, a befektetők pedig minden pénzüket elveszíthetik ezek miatt. Tavaly pedig már felszólított minden céget, hogy zárják be a kripto-ATM-eket. 2020-ban több mint 270 ilyen volt a briteknél, csak a CoinATMRadar szerint. Azt nem tudni, hogy most tényleg kevesebb van vagy csak igyekeznek kerülni a feltűnést.

Az Intel még a 2021-es esztendő elején nevezte ki Pat Gelsingert a cég élére, aki gyorsan bele is vágott a munkába, és jelezte is, hogy 2024-re a régi formáját hozza majd a vállalat. Konkrétabban kifejtve leghamarabb 2024-re várta az áttörést, míg 2024-2025 környékén megkérdőjelezhetetlen előnyt prognosztizált az Intelnek a processzorok teljesítményét tekintve.

Nyilván ezekkel a dátumokkal nehéz külső szemlélőként mit kezdeni, hiszen annyira távoliak, hogy valós képe csak a cégvezetőnek lehet a fejlesztésekről, ergo el kell fogadni azt, amit mond, arról nem is beszélve, hogy ilyen időtávban a tévedés esélye is jelentős.

Mostanra annyit változott a helyzet, hogy Pat Gelsinger kevésbé volt optimista az Evercore ISI TMT konferencián, ugyanis úgy látja, hogy az adatközpontok piacán 2023-ban is folytatódik a piaci részesedésük csökkenése, és az elveszített részesedést majd 2025-ben vagy 2026-ban kezdik el visszaszerezni.

Az Intel vezetője szerint, hogy az érkező Sapphire Rapids kódnevű fejlesztés jobb az AMD alternatíváinál, de nem annyival, hogy a konkurencia előretörését megfogják. Azt sajnos nem fejtette ki, hogy ha jobb az Intel dizájnja, akkor konkrétan miért is nem tud majd vele a cég némi piaci részesedést visszaszerezni.

A közeljövőt tekintve Pat Gelsinger nem számít sok jóra. Állítása szerint a konkurencia túl nagy lendületben van, miközben az Intel nem végzett jó munkát. Ezzel egy mélypontra kerültek, amire állítólag számított a cég, viszont az üzletág növekedésében bíznak, de egy darabig nem tudnak majd lépést tartani a teljes piac általános növekedésével. 2025-ös év az a céldátum most, amikor ez a tendencia jobbra fordulhat. 2024-ről a vállalat vezetője nem beszélt nagyon részletesen, de úgy gondolja, hogy versenyképesek lesznek.

Érdekes tényező még, hogy az Intel már az ARM szerverpiaci ténykedésére is figyel, és Pat Gelsinger szerint jön is a Sierra Forest kódnevű dizájn, ami csak kisebb E-Core-okból áll majd, és kifejezetten azt a területet támadja, ahol nagyon sok magra van szükség. A cég vezetője úgy látja, hogy jobb megoldást kínálnak majd az ARM-os alternatíváknál.

Érdemes még kiemelni, hogy az Intel az elmúlt időszakban számos üzletágát eladta vagy leépítette, és Pat Gelsinger szerint a cég a jövőben valószínűleg más területekről is kivonul majd.

Az előző héten számoltunk be arról, hogy kiszivárgott az Intel 2023-as útiterve, és ezen belül végre látszik, hogy a cég visszatér a HEDT-piacra, bár nem olyan formában ahogy azt talán sokan várták.

Ezentúl csak Xeon néven hivatkoznak az asztali munkaállomásokba szánt termékekre.

Mára új adatok érkeztek az asztali munkaállomások piacára szánt versenyzőről, amelynek alapja a W790-es vezérlőhíd lesz, és ebbe Sapphire Rapids kódnevű dizájn érkezik, csak éppen nem szerverszintű kiépítés mellett. Konkrétan arról van szó, hogy négy helyett két CPU-chiplet lesz aktív a processzor tokozásán, így a magok maximális száma 32-nél tetőzik, emellett lényeges tényező még az is, hogy a nyolc memóriacsatorna négyre csökken, de a 4,8 GHz-es DDR5-ös ECC-s memóriamodulok támogatása megmarad.

Az LGA4677-es foglalat nem változik, tehát a munkaállomásokba szánt Sapphire Rapids is ugyanazt a tokozás használja, amit a szerververzió, viszont a chipletek felezett száma miatt a fogyasztási keret 225 wattra mérséklődik, illetve maga a processzor maximum 64 darab PCI Express 5.0-s sávot kínál majd.

Nagy meglepetésre tehát nem kell számítani, de fontos adalék a történethez, hogy az Intel a szóban forgó szegmensből kivezeti a Core márkanevet, így ezentúl az HEDT-piacra szánt megoldások csak Xeonként érkeznek. Felmerülhet a kérdés, hogy mi lesz így a szorzózár nélküli kiadásokkal, hiszen korábban a Core X sorozat ezeket tartalmazta. Nos, ezek nem szűnnek meg, csak átalakulnak, lesznek ugyanis Xeon X modellek, ahol az X jelzi továbbra is a szorzózár hiányát, és ezek a megoldások tuningolhatók.

Az AMD még előző év nyarán leplezte le a Ryzen Threadripper PRO sorozatot, amelyet első körben csak a Lenovo forgalmazhatott, de a jövőben már más gyártó is hozzáférhet, illetve a DIY-piac számára is megnyílik az út a munkaállomások csúcsplatformja felé. Utóbbihoz az ASUS (Pro WS WRX80E-SAGE SE WiFi), a Supermicro (M12SWA-TF) és a Gigabyte (WRX80-SU8-IPMI) kínál WRX80-as alaplapokat.

Fontos kiemelni, hogy a DIY-piacon a Ryzen Threadripper PRO 3945WX hivatalosan nem lesz elérhető, ez csak az OEM-ek számára vásárolható meg, de a többi modell szabadon megvásárolható, noha az árazás tekintetében az AMD egyáltalán nem fogta vissza magát. Ehhez még persze hozzá kell számolni a szükséges alaplapot, amelyek 1000 dollár környékén szerezhetők be, illetve memóriából is érdemes úgy vásárolni, hogy megfelelően működjön a nyolccsatornás memóriavezérlő, elvégre ez a PRO sorozat egyik előnye.

Persze ahova ezeket a processzorokat szánja az AMD, ott az említett árak bőven vállalhatók, hiszen korábban egyutas szervereket vettek a célterületre, mivel ezek támogattak elég nagy kapacitású rendszermemóriát. A Ryzen Threadripper PRO ugyanakkor 2 TB-nyi kapacitást is megenged, és ehhez még relatíve magas órajelek is tartoznak, amelyeket az EPYC sorozaton belül nem lehet elérni.

A fejlesztés egyetlen hibája az ára, azt sajnos nagyon megkéri az AMD.

Az elmúlt év nyarán írtunk arról, hogy az Intel a 2022-es évben visszatér a HEDT-piacra. Ez a terv ugyan még ma is létezik, de némi változás, hogy a partnerek felé már nem a következő negyedév, hanem a teljes 2022-es esztendő van megjelölve. Ez nyilván annyit jelent, hogy idén bármikor jöhet, nem feltétlenül fog megérkezni most tavasszal, ami arra vezethető vissza, hogy a szerverpiacra szánt Sapphire Rapids nagy mennyiségű elérhetőségére is inkább az év második felében, főleg a legvégén van lehetőség. Addig is a kiemelt partnerek megkaphatják az új szerverplatformot, de a többeknek várnia kell rá.

Mindez nyilván hatással van a HEDT-piacra tervezett variánsra is, amely ugyanazt a CPU chipleteket használja, és tekintve, hogy a szerverpiac fontosabb szegmens, az Intel nyilván azt helyezi előtérbe.

Friss információ ugyanakkor, hogy az új, W790-es vezérlőre épülő HEDT platform egyáltalán nem kíván alternatívát állítani a normál Ryzen Threadrippereknek, sokkal inkább csak a Ryzen Threadripper PRO sorozatra reagálna, ezen belül is a gyorsabb modellekre. Ennek az oka, hogy a Sapphire Rapids kódnevű fejlesztésből származtatott dizájn rosszul skálázható lefelé. A nyolccsatornás memóriavezérlőhöz muszáj négy darab CPU chipletet alkalmazni, ellentétben az AMD dizájnjával, amelynél a memóriacsatornák száma független a CPU chipletek számától.

Az Intel a fentiek miatt többféle CPU chipletet készít, vagyis eltérő kiterjedésű és ezáltal eltérő magszámú lapkákra lehet számítani, pont úgy ahogy azt megcsinálták már a korábbi szerverplatformokban is, csak akkor chiplet dizájn nélkül. A gondot nem ez, hanem az EMIB okozza, amely az AMD által használt szubsztrátum eljáráshoz viszonyítva kedvezőbb teljesítmény- és fogyasztási karakterisztikával bír, de pár nagyságrenddel drágább az előállítása is. Ez a szerverpiac esetében nem nagy gond, de amint nem lehet a legkisebb CPU chiplettel készülő, Sapphire Rapids fejlesztésű modellre legalább 1500 dolláros listaárra kiszabni, elkezd problémás lenni a nyereség szempontjából. Emiatt az Intel megközelítése nem igazán alkalmas arra, hogy a HEDT-piac legalját is támadják. Sőt, ha a legnagyobb CPU chipletekkel számolunk, akkor inkább 2500 dolláros listaár fölött kell gondolkodniuk.

A komolyabb teljesítményű megoldásoknál a gyártási költség azért nem akkora baj, mert az AMD is nagyjából 5500 dollárt kér a saját csúcsmodelljéért, tehát itt bőven van mozgástér, az EMIB csak az alacsony árszinten válik nagy problémává. Mindez viszont pont lényegtelen, mert a Ryzen Threadripper PRO sorozat esetében látszik, hogy a piac leginkább a két leggyorsabb modellt veszi, a két leglassabbra jóval kisebb az igény, tehát az Intel dönthet úgy, hogy erre a szegmensre nem is reagálnak. Ilyen formában viszont a HEDT-piacra szánt inteles visszatérő inkább a munkaállomások szegmensének felsőbb kategóriáit célozza.